A padló legtöbbször csak akkor kerül szóba, amikor gond van vele: porzik, foltos, felválik a bevonat, megbotlunk a hibás fugán. A betoncsiszolás ott kezd más pályán játszani, hogy nem ráépít valamire, hanem a már meglévő betont nemesíti végső, használati felületté. Ez nem díszlet – ez maga a szerkezet látható minőségként. Aki csiszolt betonpadlóban gondolkodik, az...

A csiszolt beton az a padló, amelyik nem várja el, hogy körülötte leálljon az élet. A folyamat egyik legnagyobb előnye éppen az, hogy nem burkolatot hordunk fel, hanem a meglévő betonból készítünk végleges, tartós járófelületet. Ez időben és logisztikában is nyerő: a kivitelezés a felületnagyságtól és a műszaki állapottól függően néhány nap vagy hét, zónázva...

Aki valaha nézte, hogyan „nő ki a földből” egy új út, parkoló vagy ipari udvar, az tudja: a látványos aszfaltréteg csak a történet vége. Az élettartamot valójában az adja meg, amit nem látnak – az alaprétegek minősége, köztük a CKT betoné. A rövidítés mögött „cementkötésű teherhordó réteg” áll: zúzottkőből vagy kavicsból, homokfrakcióból, vízből és viszonylag...

Amikor végigsétálunk egy frissen épült járdán, vagy autóval suhanunk egy sima aszfaltúton, ritkán gondolunk arra, hogy mitől stabil és tartós a felület, amely elbírja járműveink és mindennapjaink súlyát. Az útburkolatok alatt azonban ott húzódik egy kevéssé ismert, mégis nélkülözhetetlen réteg: a CKT beton. Ez a „cementkötésű teherhordó réteg” a szürke eminenciás a burkolatok világában, olyan,...

Amikor a hazai sajtóban kilométer‑költségekről és tenderekről szólnak a hírek, ritkán esik szó a pályaszerkezet közepén húzódó szürkés – első ránézésre igencsak unalmas – anyagrétegről, a cementkötésű teherhordó rétegről (CKT beton). Pedig e láthatatlan hordozóréteg dönti el, hogy a Budapestet Krakkóval, vagy épp a Debrecent Békéscsabával összekötő logisztikai folyosó mikor kényszerül majd az első, sokmilliárdba kerülő felújításra....

A betonigény kiszámításának alapja, hogy minden szerkezeti elem térfogatát (V) meghatározzuk, majd ezeket összegezzük. A térfogat köbméterben (m3) adható meg, és közvetlenül megmutatja, hány köbméter készbetonra, illetve esetleg milyen tartálykapacitású mixerre van szükség. 1. Alakzatok és alapképletek Az alábbi táblázat felidézi a leggyakoribb vasbeton elemek térfogatképletét: Szerkezeti elem Mértékegység‑paraméterek Térfogatképlet (m3) Lemezalap, födém, járda hossz...

Amikor építkezésen vagy kisebb-nagyobb felújítási munkán töröd a fejed, a beton minősége, előkészítése és felhasználása kiemelt fontosságú. Ha sikeresen szeretnél tervezni, érdemes áttekintened néhány kulcskérdést, például a beton köbméterének számítását, a szárazbeton használatát, vagy épp azt, hogy milyen célt szolgál a CKT beton. Ebben a cikkben segítek neked átlátni a legfontosabb tudnivalókat: szó lesz a...

Az építőiparban központi szerepet tölt be a beton, hiszen számos projekt – legyen az alapozás, járdaépítés vagy akár egy komplett szerkezet felhúzása – elképzelhetetlen nélküle. Sokszor felmerülő kérdés, hogy miként számoljuk ki a szükséges mennyiséget, hogyan keverjük ki a megfelelő arányokat, és mire figyeljünk az elkészítés, illetve kötés során. Rád gondolva most összegyűjtöttem azokat az...

Betonjavító habarcs: az időtálló szerkezetek őre A beton az egyik legelterjedtebb építőanyag a világon, hiszen kiváló teherbírással, időjárás-állósággal és viszonylag egyszerű feldolgozhatósággal rendelkezik. Mégis, a legnagyobb odafigyelés ellenére is megeshet, hogy a beton felülete megsérül, repedések, pórusok vagy egyéb károsodások jelennek meg rajta. Ez rövid és hosszú távon is problémát okozhat, legyen szó esztétikáról vagy...

A sávalap az építési alapok egyik gyakran használt típusa, amely jellemzően teherhordó falak vagy nagyobb tömegű kerítések alatt fut. Feladata, hogy a felépítmény terheit egy vonal mentén – azaz „sáv” formájában – vezesse át a talajra, ezzel biztosítva az épület stabilitását és tartósságát. A megfelelő sávalap megakadályozza, hogy a szerkezet megsüllyedjen vagy megrepedjen, ezért kivitelezésénél...