Az idei KSH adatok alapján egyértelmű, hogy az építőipar teljesítménye hullámzó és hektikus. Az év első hónapjainak gyengébb eredményeit tavasszal egy kis fellendülés követte, ám az ágazat hamarosan ismét mélyrepülésbe került. A legutóbbi adatokból már sejthettük, hogy az új szerződések volumene nem mutat javulást, és az útépítések terén tapasztalható mélypont sem segít az ágazat kilábalásában. Az augusztusi adatok alapján ez a helyzet sajnos továbbra is változatlan marad.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint az építőipari termelés 6 százalékkal esett vissza 2023 augusztusához képest, és 2,1 százalékos csökkenés mutatkozott júliushoz képest. Ez a csökkenés főként az uniós források elmaradásának, az állami beruházások visszafogásának és az általános piaci óvatosságnak köszönhető, így nem meglepő, hogy az ágazat eredményei elmaradnak a várakozásoktól. Az épületek építése 3,2, az egyéb építményeké pedig 10,2 százalékkal csökkent, ami tovább távolítja az ágazatot a 2021-es év átlagos teljesítményétől. Az augusztusi adatok szerint az építőipar 6,1 százalékkal marad el a két évvel ezelőtti szinttől, míg az épületek esetében ez az arány 4,4 százalék, az egyéb építményeknél pedig 8,2 százalék.
Az augusztusi és júliusi visszaesés arra utal, hogy az építőipar nem fog jelentős mértékben hozzájárulni a harmadik negyedéves GDP növekedéséhez. Az ipar hasonló visszaesése szintén nagy hatással van a gazdasági teljesítményre, hiszen ezek az ágazatok jelentős szerepet játszanak a növekedésben.
Különösen aggasztó az egyéb építmények – utak, hidak, közművek, vasutak – építésének helyzete, ahol a termelés 30,8 százalékkal csökkent augusztusban. Ez az adat még rosszabb, mint amit a COVID-19 járvány utáni első leállás során tapasztaltunk 2020 októberében, amikor a visszaesés 36,5 százalékos volt. A speciális szaképítés területén azonban pozitív jelek is mutatkoznak: a termelés 11,5 százalékkal nőtt, köszönhetően az olyan tevékenységeknek, mint az állványozás, falazás, betonozás vagy éppen a gépészeti munkák.
A szerződéskötések volumene augusztusban 19,6 százalékkal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban. Az épületek építésére 27,1, az egyéb építményekre pedig 11,1 százalékkal kevesebb szerződést kötöttek. Az egyetlen pozitívum, hogy a meglévő szerződésállomány volumene 22,8 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbi szintet, különösen az egyéb építmények terén, ahol ez az arány 51,4 százalék volt. Ez azt jelenti, hogy az elkövetkező időszakban sok új projekt indulhat el az infrastruktúra területén, ami hosszabb távon stabilizálhatja az ágazatot.
Juhász Attila, az Újház Zrt. elnöke szerint a visszaesés összhangban van a cég augusztusi forgalmi adataival, de szeptemberben már némi javulás látható. Az építőanyagok piacán is növekedés mutatkozott, különösen a szerkezetépítés és a tetőfedés terén. A lakossági épületek energiahatékonyságát célzó támogatások egyszerűsítése és a lakáspolitikai ösztönzők további bevezetése kulcsfontosságú lehet a hazai építőipar fellendüléséhez.