2024 folyamán több jelentős közúti fejlesztés készült el Magyarországon. Ezek között új autópálya- és autóút-szakaszok, valamint fontos főúti elkerülő utak is vannak. Az alábbiakban projektenként összefoglaljuk a legfontosabb tudnivalókat – úttípus, kivitelező, költségek, határidők, helyszín és egyéb lényeges részletek – hivatalos források alapján.
M6 autópálya (Bóly–Ivándárda közötti szakasz)
Típus: Autópálya (M6) – a dél-dunántúli M6 autópálya utolsó, hiányzó szakasza Bóly és Ivándárda (országhatár) között, ~20 km hosszban.
Helyszín: Baranya vármegyében, Bóly térségétől délre az országhatár irányába. A szakasz egyelőre Bóly és Lippó (Villányi csomópont) között nyílt meg, a tényleges határátkelőig tartó utolsó néhány kilométert majd a horvát autópálya rákapcsolódása után adják át.
Kivitelező: A beruházást az Építési és Közlekedési Minisztérium megrendelésére a STRABAG Építő Kft. – Duna Aszfalt Zrt. konzorcium építette.
Költségek: A projekt nettó 88,6 milliárd forintba került. (Teljes egészében hazai, magyar költségvetési forrás finanszírozta a beruházást.)
Határidők: Az építkezés 2021 júliusában indult az alapkőletétellel. A kivitelezők 2024. január 31-re, határidőre elkészültek az úttal. A műszaki átadás-átvétel lezajlott 2024 tavaszán, és a forgalomnak végül 2024. május elején adták át a szakasz Bóly és Villány közötti részét. (A horvát oldali csatlakozás elkészültéig a Lippóig tartó új pályát ideiglenesen díjmentesen használhatják az autósok.)
Egyéb részletek: Az új autópálya-szakasz kiemelt célja a Balti- és az Adriai-tenger közötti nemzetközi TEN-T folyosó magyarországi részének teljessé tétele. A 26,6 m koronaszélességű pályán leállósáv is kiépült. Három új csomópont létesült (M6–M60 elválási csomópont, Bóly-kelet, Villányi csomópont) , továbbá egy komplex pihenőhely Nagynyárádnál és egy hatósági ellenőrzőhely Ivándárda mellett. A kivitelezés során 17 műtárgy (hidak, felüljárók) épült, például a Villány–Mohács vasútvonal feletti híd, valamint völgyhidak a Szilvás-patak és a Majsi-vízfolyás átvezetésére. A fejlesztés javítja Mohács térségének elérhetőségét és tehermentesíti a 6 települést érintő alsóbbrendű úthálózatot. (Megjegyzés: a szakasz kezdő 600 méteres részén 2024 augusztusig még utómunkák zajlottak, de ez nem akadályozza a napi használatot.)
M44 autóút (Szentkirály–Lakitelek szakasz)
Típus: Autóút (M44 gyorsforgalmi út) – 2×2 sávos, leállósáv nélküli gyorsút, Bács-Kiskun vármegyei szakasz. Hossza 4,6 km.
Helyszín: Szentkirály és Lakitelek között épült meg, Kecskeméttől keletre. Ez a rövid szakasz kapcsolja össze az M44 korábban megépült részeit: nyugaton a Kecskemét felé készülő folytatáshoz, keleten a Tiszakürttől már 2021-ben átadott részhez. A szakaszon új csomópont és pihenőhely létesült.
Kivitelező: A projektet a Duna NRG Zrt. valósította meg (a Duna Csoporthoz tartozó útépítő vállalat).
Költségek: Nettó 35,5 milliárd forint (bruttó ~45 milliárd Ft) volt a kivitelezés költsége, melyet teljes mértékben hazai forrásból finanszíroztak.
Határidők: Az építés 2022-ben indult, és a műszaki átadás az eredeti határidő előtt három hónappal lezajlott. Bár a szakasz átadását egy helyi képviselő 2024 márciusára prognosztizálta, a forgalomba helyezés végül 2024. május 7-én történt meg. A csúszás oka adminisztratív (a használatbavételi engedélyeztetés elhúzódott) volt, nem műszaki késedelem.
Egyéb részletek: A 22–22,5 m koronaszélességű új szakasz kétszer két sávos, leállósáv nélküli, és két új híd is található rajta. A nyomvonal a Peitsik-eret és a Szentkirály–Tiszakécske összekötő utat különszintben keresztezi; itt egy komplex pihenőhellyel kombinált körforgalmú csomópont épült, egy ~75 méter hosszú kétnyílású felüljáróval. Az új pihenőhely Mosonyi László néven létesült (a névadó egy világszerte elismert, 2016-ban elhunyt magyar mérnök). A projekt részeként korábban javították a térségi közúthálózatot is: Kecskemét környékén több bekötő utat, körforgalmat újítottak fel, illetve kerékpárút épült párhuzamosan a 44-es főút mentén, hogy az M44-hez kapcsolódó forgalmat megfelelően lehessen elvezetni. Az új gyorsforgalmi szakasszal lerövidül a menetidő Kecskemét és a Tisza-híd között , javítva a térség (Dél-Alföld és Békés megye) közlekedési kapcsolatát.
M85 autóút (Sopron–országhatár közötti szakasz, Bécsi-dombi alagúttal)
Típus: Autóút (M85 gyorsforgalmi út) – 2×2 sávos autóút, mely Sopront köti össze az osztrák határral, beleértve Magyarország első, teljes egészében hazai finanszírozású közúti alagútját.
Helyszín: Győr-Moson-Sopron vármegyében, Fertőrákos csomóponttól az országhatárig tartó új pálya, hossza 4,12 km. Ez Sopron északnyugati részén halad, a Bécsi-domb alatt átfúrva, és az osztrák oldalon a már meglévő 84-es főút határátkelőjéhez csatlakozik. A projekt részeként Sopron északnyugati elkerülő útja is megépült (ld. lent).
Kivitelező: Az Építési és Közlekedési Minisztérium beruházását a Dömper Kft., Subterra-Raab Kft. és Pannon-Doprastav Kft. alkotta konzorcium építette (SDD Konzorcium). Az alagút építésének speciális feladataiban (pl. belső szigetelés, állványzat) hazai alvállalkozók is részt vettek (pl. Térállvány Kft. a Layher technológiájával).
Költségek: A teljes befejező szakasz – beleértve az alagutat és kapcsolódó létesítményeket – bruttó 67,2 milliárd forintból valósult meg. (A nettó beruházási költség többszöri módosítás után ~52,9 milliárd Ft lett a szerződésben , a drágulást váratlan geológiai kihívások és infláció okozta.) A finanszírozás teljes egészében magyar költségvetési forrás; az alagútpár az első olyan gyorsforgalmi alagút az országban, mely nem EU-forrásból, hanem hazai beruházásban épült.
Határidők: A kivitelezési szerződést 2019 végén kötötték meg, az építkezés 2020 októberében kezdődött. Az átadás eredetileg 2024-re volt ütemezve, és sikerült is 2024. december 14-én ünnepélyesen átadni a teljes szakaszt a forgalomnak. (A projekt részeként 2024 májusában már megnyitották a Fertőrákos csomópontig tartó első 3,6 km-es részt is , Sopron északnyugati elkerülő út néven – lásd alább.) Az építkezés a bonyolult alagút-fúrás miatt kihívásokkal teli volt, de a Bécsi-dombi alagútpár határidőre elkészült, a korábbi csúszásokat sikerült behozni.
Egyéb részletek: A most lezárult M85 fejlesztéssel Sopron elkerülése és a határ közvetlen elérése megoldottá vált. A Fertőrákos csomópont és az országhatár között egy 780 méter hosszú, kéthéjú alagútpár épült a Bécsi-domb alatt , melyben modern biztonsági berendezéseket telepítettek (34 kamera, 84 vész- és tűzjelző gomb, 24 ventilátor, 16 hangszóró, aktív prizmák, szenzorok stb. a balesetmentes közlekedésért). Emellett két felüljáró is létesült: egy a Sopron-nyugat csomópontnál, egy pedig a 8647. j. Sopron északnyugati elkerülő út keresztezésénél. A beruházás magában foglalta Sopron északnyugati részén egy új 2×1 sávos elkerülő út (3,6 km) kiépítését is, amely öt körforgalmat és több kisebb műtárgyat tartalmaz, valamint csatlakozik a 84-es és 86108-as (Ágfalvi) utakhoz. Ennek a városi elkerülőnek a megvalósítása már 2024 májusában megtörtént , így a most decemberben átadott alagúttal együtt vált teljessé Sopron tehermentesítése. Az M85 új szakasza jelentősen csökkenti Sopron belvárosának forgalmát, kiváltva az eddig átmenő tehergépjármű-forgalmat, és gyorsabb kapcsolatot teremt az Ausztria felé haladó közlekedőknek. A kormány adatai szerint 2010 óta összesen 870 km új négysávos út épült vagy bővült Magyarországon (2024 végéig), és az M85 révén már 10 gyorsforgalmi útszakasz éri el az országhatárt.
Soltvadkerti elkerülő út (53-as és 54-es főutak)
Típus: Kétszer egysávos főúti elkerülő út – az 53-as és 54-es számú főutak Soltvadkertet északról és keletről elkerülő új nyomvonala.
Helyszín: Bács-Kiskun vármegyében, Soltvadkert városát északkeletről kerüli meg. Az elkerülő út az 53-as főútba északon, valamint az 54-es főútba délkeleten csatlakozik, hossza összesen 8,8 km. A nyomvonal jelentős részben párhuzamos a Budapest–Kelebia vasútvonallal, illetve keresztezi azt.
Kivitelező: A teljes kivitelezést a Soltút Útépítő, Fenntartó és Kereskedelmi Kft. végezte. (Helyi, Bács-Kiskun vármegyei székhelyű vállalkozásról van szó.)
Költségek: Az elkerülő két ütemben valósult meg, együttesen bruttó 20 milliárd forint beruházási értékkel. (Ez mintegy nettó 15,7 milliárd Ft-nak felel meg; a finanszírozás teljes mértékben állami forrású.)
Határidők: Az első ütem – 4,8 km hosszú szakasz, beleértve a vasúti műtárgyat – 2024 szeptemberében készült el. Ezt követte a második ütem, egy további 4 km-es rész, amely 2024 végére fejeződött be. A teljes elkerülőt 2024. december 16-án adták át ünnepélyesen a forgalomnak (a szalagátvágást Orbán Viktor miniszterelnök végezte, Lázár János miniszter jelenlétében ). A projekt több évtizedes terv megvalósulását jelentette, hiszen Soltvadkert tehermentesítő útját már az 1980-as évektől szerették volna megépíteni.
Egyéb részletek: Az új elkerülő kétszer egy sávos főútként épült meg. Három körforgalmú csomópont készült el az első ütem során és további két körforgalom a második ütemben , hogy biztosítsák a csatlakozást a régi 53-as és 54-es utakhoz, valamint a jövőben tervezett ipari parkhoz. Az elkerülő külön szintben keresztezi a 150-es Budapest–Belgrád vasútvonalat egy új felüljárón – ez kiemelten fontos a biztonság és a forgalom folyamatossága szempontjából. A beruházás során kiépült két közúti ellenőrző hely, buszöblök, továbbá összesen több kilométeren új önkormányzati utak és kerékpárutak is kapcsolódnak az elkerülőhöz. Külön figyelmet fordítottak a kerékpáros közlekedésre: a Vadkerti-tó felé vezető kerékpárutat aluljáróval vezették át az elkerülő alatt, így biztonságosan átjárható maradt a tó iránya a bicikliseknek. Az új út várhatóan jelentősen csökkenti Soltvadkert belvárosának kamion- és átmenő forgalmát, mérsékelve a zaj- és környezetterhelést, valamint lehetővé teszi egy ipari park megközelítését is (az egyik körforgalomnál leágazást hagytak az ipari terület felé a jövőbeni bekötéshez). A tehermentesítés révén a város életminősége javul, a közlekedés biztonságosabbá válik az ott élők számára.
Gyöngyös nyugati elkerülő út (2406-os összekötő út – 3-as főút)
Típus: Városi elkerülő főút – kétszer egysávos út, részben felújítás, részben új építés keretében készült, hogy Gyöngyös városát nyugatról elkerülje.
Helyszín: Heves vármegyében, Gyöngyös nyugati oldalán. Az elkerülő összeköttetést teremt a 2406-os jelű Gyöngyös–Szurdokpüspöki összekötő út és a 3-as számú főút között. A teljes nyomvonal hossza kb. 4,5 km, amelyből ~3 km már korábban (2008-2009 körül) megépült, de eddig nem használt útszakasz volt, ~1,5 km pedig újonnan épült 2022-2024 között.
Kivitelező: A beruházás (az ÉKM megbízásából) a HE-DO Építő Zrt. és a Colas Út Zrt. konzorciumának generálkivitelezésében valósult meg.
Költségek: A projekt teljes költsége bruttó 10 milliárd forint felett alakult. Ebből a forrásból újra kellett építeni a korábban félbehagyott 3 km-es útszakaszt is, mivel annak szerkezete nem felelt meg a terhelési előírásoknak. A kormány az elmúlt években mintegy 10 milliárd forintot biztosított a Gyöngyös környéki úthálózat fejlesztésére, és ezzel fedezte a 15 éve félbehagyott út újjáépítésének közel 3 milliárdos költségét is. (Finanszírozás: 100% hazai forrás, állami beruházás.)
Határidők: A kivitelezés 2022 májusában kezdődött. Az I. ütemben a 2000-es években megépült, de használaton kívüli 3 km-es “csonka” elkerülőt újították fel (sőt, utólag derült ki, hogy az alapozás hiányosságai miatt gyakorlatilag teljesen újra kellett építeni az útalapot és a burkolatot). A II. ütem keretében 1,5 km új nyomvonalú út épült meg egészen a 3-as főútig. A munkák 2023-ban áttervezés miatt lassultak, de 2024-ben felgyorsultak; végül 2024. december 20-án hivatalosan átadták a teljes nyugati elkerülőt a forgalomnak. Ezzel – hosszú évek után – Gyöngyös város nyugati elkerülése teljessé vált. (Az első, korábban megépített szakasz ~2008-ban készült el, de önmagában nem volt használható; mostanra, a második ütem befejeztével vált ténylegesen használatba vehetővé.)
Egyéb részletek: A projekt komplexitását mutatja, hogy útfelújítás és új építés integráltan zajlott. Az első ütemben a Tarján-patak feletti híd felszerkezetét is átépítették a régi szakaszon , valamint kiderült, hogy a korábbi útalap nem volt megfelelő (60 cm helyett csak 6 cm vastagságú volt egyes helyeken), ezért teljes pályaszerkezet-csere történt. A második ütemben a hiányzó összeköttetés épült meg a 3-as főútig, beleértve új csomópontokat a bekötőutaknál. A teljes átadás után az elkerülő út lehetővé teszi, hogy a Mátraalján átvezető forgalom (Gyöngyösön belül főleg a 24-es útról érkező vagy oda tartó járművek) kikerüljék a belvárost. Gyöngyös belvárosának forgalom- és zajterhelése így csökken, a közlekedés biztonságosabb és a város élhetőbb lett a lakók számára. A fejlesztés kapcsán a helyi vezetés “karácsonyi ajándéknak” nevezte az új utat a városnak. Az átadáson elhangzott, hogy a következő években Észak-Magyarország kiemelt kormányzati fejlesztési terület marad, többek között 2025 végéig felújítják az M3 autópálya teljes térségi szakaszát, és 2030-tól bővítik az M3 Budapest–Gyöngyös közötti részét is – vagyis a most megvalósult elkerülő út egy tágabb fejlesztési program része a régióban.
Megjegyzés: A felsoroltakon kívül 2024-ben más közúti fejlesztések is befejeződhettek (pl. kisebb útszakaszok, felújítások), de a fenti projektek voltak a legjelentősebb aszfaltút-építések az év során, hivatalos források által is megerősítve. Ezek mind hozzájárultak a magyar úthálózat bővítéséhez és a közlekedés biztonságának, hatékonyságának javításához.
Források:
• Magyar Építők – Új szakasszal bővült a Dél-Dunántúlt átszelő autópályánk (M6)
• Hivatalos átadási beszámoló (MTI/hirado.hu) – M44 Szentkirály–Lakitelek autóút átadása
• Infostart – Májusban két fontos új útszakaszt adnak át… (M44, M6 helyzet 2024 tavaszán)
• Magyar Építők – Hazánk egyik legjelentősebb útfejlesztési projektje zárult le Sopronnál (M85)
• Cyberpress – Elkészült az M85 autóút befejező szakasza és a Bécsi-dombi alagút
• Atlatszo – M85 Sopron alagút projekt költségei
• MKFE.hu – Átadták az M85-ös határ menti szakaszát (összefoglaló)
• Kormany.hu – Átadták az 53-as főút Soltvadkertet elkerülő szakaszát
• Kormany.hu – Gyöngyös nyugati elkerülő útjának átadása…
• Magyar Építők – Gyöngyös nyugati elkerülő út projekt
