2024 folyamán több jelentős közúti fejlesztés készült el Magyarországon. Ezek között új autópálya- és autóút-szakaszok, valamint fontos főúti elkerülő utak is vannak. Az alábbiakban projektenként összefoglaljuk a legfontosabb tudnivalókat – úttípus, kivitelező, költségek, határidők, helyszín és egyéb lényeges részletek – hivatalos források alapján.
M6 autópálya (Bóly–Ivándárda közötti szakasz)
Típus: Autópálya (M6) – a dél-dunántúli M6 autópálya utolsó, hiányzó szakasza Bóly és Ivándárda (országhatár) között, ~20 km hosszban .
Helyszín: Baranya vármegyében, Bóly térségétől délre az országhatár irányába. A szakasz egyelőre Bóly és Lippó (Villányi csomópont) között nyílt meg, a tényleges határátkelőig tartó utolsó néhány kilométert majd a horvát autópálya rákapcsolódása után adják át .
Kivitelező: A beruházást az Építési és Közlekedési Minisztérium megrendelésére a STRABAG Építő Kft. – Duna Aszfalt Zrt. konzorcium építette .
Költségek: A projekt nettó 88,6 milliárd forintba került . (Teljes egészében hazai, magyar költségvetési forrás finanszírozta a beruházást .)
Határidők: Az építkezés 2021 júliusában indult az alapkőletétellel . A kivitelezők 2024. január 31-re, határidőre elkészültek az úttal . A műszaki átadás-átvétel lezajlott 2024 tavaszán, és a forgalomnak végül 2024. május elején adták át a szakasz Bóly és Villány közötti részét . (A horvát oldali csatlakozás elkészültéig a Lippóig tartó új pályát ideiglenesen díjmentesen használhatják az autósok .)
Egyéb részletek: Az új autópálya-szakasz kiemelt célja a Balti- és az Adriai-tenger közötti nemzetközi TEN-T folyosó magyarországi részének teljessé tétele . A 26,6 m koronaszélességű pályán leállósáv is kiépült . Három új csomópont létesült (M6–M60 elválási csomópont, Bóly-kelet, Villányi csomópont) , továbbá egy komplex pihenőhely Nagynyárádnál és egy hatósági ellenőrzőhely Ivándárda mellett. A kivitelezés során 17 műtárgy (hidak, felüljárók) épült, például a Villány–Mohács vasútvonal feletti híd, valamint völgyhidak a Szilvás-patak és a Majsi-vízfolyás átvezetésére . A fejlesztés javítja Mohács térségének elérhetőségét és tehermentesíti a 6 települést érintő alsóbbrendű úthálózatot . (Megjegyzés: a szakasz kezdő 600 méteres részén 2024 augusztusig még utómunkák zajlottak, de ez nem akadályozza a napi használatot .)
M44 autóút (Szentkirály–Lakitelek szakasz)
Típus: Autóút (M44 gyorsforgalmi út) – 2×2 sávos, leállósáv nélküli gyorsút, Bács-Kiskun vármegyei szakasz. Hossza 4,6 km .
Helyszín: Szentkirály és Lakitelek között épült meg, Kecskeméttől keletre. Ez a rövid szakasz kapcsolja össze az M44 korábban megépült részeit: nyugaton a Kecskemét felé készülő folytatáshoz, keleten a Tiszakürttől már 2021-ben átadott részhez. A szakaszon új csomópont és pihenőhely létesült.
Kivitelező: A projektet a Duna NRG Zrt. valósította meg (a Duna Csoporthoz tartozó útépítő vállalat) .
Költségek: Nettó 35,5 milliárd forint (bruttó ~45 milliárd Ft) volt a kivitelezés költsége, melyet teljes mértékben hazai forrásból finanszíroztak .
Határidők: Az építés 2022-ben indult, és a műszaki átadás az eredeti határidő előtt három hónappal lezajlott . Bár a szakasz átadását egy helyi képviselő 2024 márciusára prognosztizálta, a forgalomba helyezés végül 2024. május 7-én történt meg . A csúszás oka adminisztratív (a használatbavételi engedélyeztetés elhúzódott) volt, nem műszaki késedelem .
Egyéb részletek: A 22–22,5 m koronaszélességű új szakasz kétszer két sávos, leállósáv nélküli, és két új híd is található rajta . A nyomvonal a Peitsik-eret és a Szentkirály–Tiszakécske összekötő utat különszintben keresztezi; itt egy komplex pihenőhellyel kombinált körforgalmú csomópont épült, egy ~75 méter hosszú kétnyílású felüljáróval . Az új pihenőhely Mosonyi László néven létesült (a névadó egy világszerte elismert, 2016-ban elhunyt magyar mérnök) . A projekt részeként korábban javították a térségi közúthálózatot is: Kecskemét környékén több bekötő utat, körforgalmat újítottak fel, illetve kerékpárút épült párhuzamosan a 44-es főút mentén, hogy az M44-hez kapcsolódó forgalmat megfelelően lehessen elvezetni . Az új gyorsforgalmi szakasszal lerövidül a menetidő Kecskemét és a Tisza-híd között , javítva a térség (Dél-Alföld és Békés megye) közlekedési kapcsolatát.
M85 autóút (Sopron–országhatár közötti szakasz, Bécsi-dombi alagúttal)
Típus: Autóút (M85 gyorsforgalmi út) – 2×2 sávos autóút, mely Sopront köti össze az osztrák határral, beleértve Magyarország első, teljes egészében hazai finanszírozású közúti alagútját .
Helyszín: Győr-Moson-Sopron vármegyében, Fertőrákos csomóponttól az országhatárig tartó új pálya, hossza 4,12 km . Ez Sopron északnyugati részén halad, a Bécsi-domb alatt átfúrva, és az osztrák oldalon a már meglévő 84-es főút határátkelőjéhez csatlakozik. A projekt részeként Sopron északnyugati elkerülő útja is megépült (ld. lent).
Kivitelező: Az Építési és Közlekedési Minisztérium beruházását a Dömper Kft., Subterra-Raab Kft. és Pannon-Doprastav Kft. alkotta konzorcium építette (SDD Konzorcium) . Az alagút építésének speciális feladataiban (pl. belső szigetelés, állványzat) hazai alvállalkozók is részt vettek (pl. Térállvány Kft. a Layher technológiájával) .
Költségek: A teljes befejező szakasz – beleértve az alagutat és kapcsolódó létesítményeket – bruttó 67,2 milliárd forintból valósult meg . (A nettó beruházási költség többszöri módosítás után ~52,9 milliárd Ft lett a szerződésben , a drágulást váratlan geológiai kihívások és infláció okozta.) A finanszírozás teljes egészében magyar költségvetési forrás; az alagútpár az első olyan gyorsforgalmi alagút az országban, mely nem EU-forrásból, hanem hazai beruházásban épült .
Határidők: A kivitelezési szerződést 2019 végén kötötték meg, az építkezés 2020 októberében kezdődött . Az átadás eredetileg 2024-re volt ütemezve, és sikerült is 2024. december 14-én ünnepélyesen átadni a teljes szakaszt a forgalomnak . (A projekt részeként 2024 májusában már megnyitották a Fertőrákos csomópontig tartó első 3,6 km-es részt is , Sopron északnyugati elkerülő út néven – lásd alább.) Az építkezés a bonyolult alagút-fúrás miatt kihívásokkal teli volt, de a Bécsi-dombi alagútpár határidőre elkészült, a korábbi csúszásokat sikerült behozni .
Egyéb részletek: A most lezárult M85 fejlesztéssel Sopron elkerülése és a határ közvetlen elérése megoldottá vált. A Fertőrákos csomópont és az országhatár között egy 780 méter hosszú, kéthéjú alagútpár épült a Bécsi-domb alatt , melyben modern biztonsági berendezéseket telepítettek (34 kamera, 84 vész- és tűzjelző gomb, 24 ventilátor, 16 hangszóró, aktív prizmák, szenzorok stb. a balesetmentes közlekedésért) . Emellett két felüljáró is létesült: egy a Sopron-nyugat csomópontnál, egy pedig a 8647. j. Sopron északnyugati elkerülő út keresztezésénél . A beruházás magában foglalta Sopron északnyugati részén egy új 2×1 sávos elkerülő út (3,6 km) kiépítését is, amely öt körforgalmat és több kisebb műtárgyat tartalmaz, valamint csatlakozik a 84-es és 86108-as (Ágfalvi) utakhoz . Ennek a városi elkerülőnek a megvalósítása már 2024 májusában megtörtént , így a most decemberben átadott alagúttal együtt vált teljessé Sopron tehermentesítése. Az M85 új szakasza jelentősen csökkenti Sopron belvárosának forgalmát, kiváltva az eddig átmenő tehergépjármű-forgalmat, és gyorsabb kapcsolatot teremt az Ausztria felé haladó közlekedőknek . A kormány adatai szerint 2010 óta összesen 870 km új négysávos út épült vagy bővült Magyarországon (2024 végéig), és az M85 révén már 10 gyorsforgalmi útszakasz éri el az országhatárt .
Soltvadkerti elkerülő út (53-as és 54-es főutak)
Típus: Kétszer egysávos főúti elkerülő út – az 53-as és 54-es számú főutak Soltvadkertet északról és keletről elkerülő új nyomvonala.
Helyszín: Bács-Kiskun vármegyében, Soltvadkert városát északkeletről kerüli meg. Az elkerülő út az 53-as főútba északon, valamint az 54-es főútba délkeleten csatlakozik, hossza összesen 8,8 km . A nyomvonal jelentős részben párhuzamos a Budapest–Kelebia vasútvonallal, illetve keresztezi azt.
Kivitelező: A teljes kivitelezést a Soltút Útépítő, Fenntartó és Kereskedelmi Kft. végezte . (Helyi, Bács-Kiskun vármegyei székhelyű vállalkozásról van szó.)
Költségek: Az elkerülő két ütemben valósult meg, együttesen bruttó 20 milliárd forint beruházási értékkel . (Ez mintegy nettó 15,7 milliárd Ft-nak felel meg; a finanszírozás teljes mértékben állami forrású.)
Határidők: Az első ütem – 4,8 km hosszú szakasz, beleértve a vasúti műtárgyat – 2024 szeptemberében készült el . Ezt követte a második ütem, egy további 4 km-es rész, amely 2024 végére fejeződött be . A teljes elkerülőt 2024. december 16-án adták át ünnepélyesen a forgalomnak (a szalagátvágást Orbán Viktor miniszterelnök végezte, Lázár János miniszter jelenlétében ). A projekt több évtizedes terv megvalósulását jelentette, hiszen Soltvadkert tehermentesítő útját már az 1980-as évektől szerették volna megépíteni .
Egyéb részletek: Az új elkerülő kétszer egy sávos főútként épült meg. Három körforgalmú csomópont készült el az első ütem során és további két körforgalom a második ütemben , hogy biztosítsák a csatlakozást a régi 53-as és 54-es utakhoz, valamint a jövőben tervezett ipari parkhoz. Az elkerülő külön szintben keresztezi a 150-es Budapest–Belgrád vasútvonalat egy új felüljárón – ez kiemelten fontos a biztonság és a forgalom folyamatossága szempontjából. A beruházás során kiépült két közúti ellenőrző hely, buszöblök, továbbá összesen több kilométeren új önkormányzati utak és kerékpárutak is kapcsolódnak az elkerülőhöz . Külön figyelmet fordítottak a kerékpáros közlekedésre: a Vadkerti-tó felé vezető kerékpárutat aluljáróval vezették át az elkerülő alatt, így biztonságosan átjárható maradt a tó iránya a bicikliseknek . Az új út várhatóan jelentősen csökkenti Soltvadkert belvárosának kamion- és átmenő forgalmát, mérsékelve a zaj- és környezetterhelést, valamint lehetővé teszi egy ipari park megközelítését is (az egyik körforgalomnál leágazást hagytak az ipari terület felé a jövőbeni bekötéshez) . A tehermentesítés révén a város életminősége javul, a közlekedés biztonságosabbá válik az ott élők számára.
Gyöngyös nyugati elkerülő út (2406-os összekötő út – 3-as főút)
Típus: Városi elkerülő főút – kétszer egysávos út, részben felújítás, részben új építés keretében készült, hogy Gyöngyös városát nyugatról elkerülje.
Helyszín: Heves vármegyében, Gyöngyös nyugati oldalán. Az elkerülő összeköttetést teremt a 2406-os jelű Gyöngyös–Szurdokpüspöki összekötő út és a 3-as számú főút között . A teljes nyomvonal hossza kb. 4,5 km, amelyből ~3 km már korábban (2008-2009 körül) megépült, de eddig nem használt útszakasz volt, ~1,5 km pedig újonnan épült 2022-2024 között .
Kivitelező: A beruházás (az ÉKM megbízásából) a HE-DO Építő Zrt. és a Colas Út Zrt. konzorciumának generálkivitelezésében valósult meg .
Költségek: A projekt teljes költsége bruttó 10 milliárd forint felett alakult . Ebből a forrásból újra kellett építeni a korábban félbehagyott 3 km-es útszakaszt is, mivel annak szerkezete nem felelt meg a terhelési előírásoknak. A kormány az elmúlt években mintegy 10 milliárd forintot biztosított a Gyöngyös környéki úthálózat fejlesztésére, és ezzel fedezte a 15 éve félbehagyott út újjáépítésének közel 3 milliárdos költségét is . (Finanszírozás: 100% hazai forrás, állami beruházás.)
Határidők: A kivitelezés 2022 májusában kezdődött . Az I. ütemben a 2000-es években megépült, de használaton kívüli 3 km-es “csonka” elkerülőt újították fel (sőt, utólag derült ki, hogy az alapozás hiányosságai miatt gyakorlatilag teljesen újra kellett építeni az útalapot és a burkolatot) . A II. ütem keretében 1,5 km új nyomvonalú út épült meg egészen a 3-as főútig . A munkák 2023-ban áttervezés miatt lassultak, de 2024-ben felgyorsultak; végül 2024. december 20-án hivatalosan átadták a teljes nyugati elkerülőt a forgalomnak . Ezzel – hosszú évek után – Gyöngyös város nyugati elkerülése teljessé vált. (Az első, korábban megépített szakasz ~2008-ban készült el, de önmagában nem volt használható; mostanra, a második ütem befejeztével vált ténylegesen használatba vehetővé .)
Egyéb részletek: A projekt komplexitását mutatja, hogy útfelújítás és új építés integráltan zajlott. Az első ütemben a Tarján-patak feletti híd felszerkezetét is átépítették a régi szakaszon , valamint kiderült, hogy a korábbi útalap nem volt megfelelő (60 cm helyett csak 6 cm vastagságú volt egyes helyeken), ezért teljes pályaszerkezet-csere történt . A második ütemben a hiányzó összeköttetés épült meg a 3-as főútig, beleértve új csomópontokat a bekötőutaknál. A teljes átadás után az elkerülő út lehetővé teszi, hogy a Mátraalján átvezető forgalom (Gyöngyösön belül főleg a 24-es útról érkező vagy oda tartó járművek) kikerüljék a belvárost. Gyöngyös belvárosának forgalom- és zajterhelése így csökken, a közlekedés biztonságosabb és a város élhetőbb lett a lakók számára . A fejlesztés kapcsán a helyi vezetés “karácsonyi ajándéknak” nevezte az új utat a városnak . Az átadáson elhangzott, hogy a következő években Észak-Magyarország kiemelt kormányzati fejlesztési terület marad, többek között 2025 végéig felújítják az M3 autópálya teljes térségi szakaszát, és 2030-tól bővítik az M3 Budapest–Gyöngyös közötti részét is – vagyis a most megvalósult elkerülő út egy tágabb fejlesztési program része a régióban.
Megjegyzés: A felsoroltakon kívül 2024-ben más közúti fejlesztések is befejeződhettek (pl. kisebb útszakaszok, felújítások), de a fenti projektek voltak a legjelentősebb aszfaltút-építések az év során, hivatalos források által is megerősítve. Ezek mind hozzájárultak a magyar úthálózat bővítéséhez és a közlekedés biztonságának, hatékonyságának javításához.
Források:
• Magyar Építők – Új szakasszal bővült a Dél-Dunántúlt átszelő autópályánk (M6)
• Hivatalos átadási beszámoló (MTI/hirado.hu) – M44 Szentkirály–Lakitelek autóút átadása
• Infostart – Májusban két fontos új útszakaszt adnak át… (M44, M6 helyzet 2024 tavaszán)
• Magyar Építők – Hazánk egyik legjelentősebb útfejlesztési projektje zárult le Sopronnál (M85)
• Cyberpress – Elkészült az M85 autóút befejező szakasza és a Bécsi-dombi alagút
• Atlatszo – M85 Sopron alagút projekt költségei
• MKFE.hu – Átadták az M85-ös határ menti szakaszát (összefoglaló)
• Kormany.hu – Átadták az 53-as főút Soltvadkertet elkerülő szakaszát
• Kormany.hu – Gyöngyös nyugati elkerülő útjának átadása…
• Magyar Építők – Gyöngyös nyugati elkerülő út projekt
