Gyorsforgalmi úthálózat fejlesztései 2023-ban
M83 Győr–Pápa gyorsforgalmi út (83-as főút új nyomvonala)
• Út típusa: kétszer kétsávos, fizikai elválasztású gyorsforgalmi főút (M83 autóút). Az úton 110 km/h sebesség a megengedett.
• Kivitelező: a projektet két szakaszra bontva valósították meg. A Pápa–Tét-dél csomópont közötti 18,4 km-es szakaszt a Duna Aszfalt Zrt. építette (az EuroAszfalt Kft. alvállalkozásával), míg a Tét-dél–Győr közötti 17,6 km-es szakaszt a Soltút Kft. kivitelezte (a Colas-csoport közreműködésével).
• Költség: a teljes, 36 km hosszú új út nettó ~90,5 milliárd forintból épült meg (bruttó ~100 milliárd forintos beruházás ).
• Határidők: az építkezés 2020 végén indult, tervezett átadás 2023 végére. A kivitelezők tartani tudták az ütemtervet: a forgalomnak 2023. október 14-15-én megnyitották az új utat (a műszaki átadás már szeptemberben lezajlott).
• Építési helyszín: Győr–Moson–Sopron és Veszprém vármegyék; Győr és Pápa városokat köti össze az új nyomvonalú út, mely a korábbi 83-as főút településeken áthaladó szakaszait váltja ki. Hat különszintű csomópont épült (Győr, Győrszemere, Tét-észak/dél, Pápa, valamint bekötés a pápai repülőtérhez).
• Egyéb részletek: A fejlesztésnek köszönhetően mintegy 20 perccel csökkent a menetidő Győr és Pápa között , és tehermentesülnek a környező települések. A projekt során 23 műtárgy (hidak, felüljárók) épült , és a nyomvonal mentén ~9500 fát ültettek a környezeti szempontok jegyében. A beruházás 100%-ban hazai finanszírozásban, az Építési és Közlekedési Minisztérium (korábban NIF Zrt.) beruházásában valósult meg.
R67 Kaposvár–Balaton (M7) összeköttetés – a 67-es út gyorsforgalmi bővítése
• Út típusa: kétszer kétsávos autóút (a 67-es főút kibővített, 110 km/órával járható „gyorsútja”). A teljes Kaposvár–Balaton összeköttetés hossza ~46 km , melynek utolsó szakasza a Látrányt elkerülő új nyomvonal.
• Kivitelező: az utolsó, mintegy 10 km-es Látrány–Somogytúr szakasz bővítését a Strabag Általános Építő Kft. végezte az ÉKM beruházásában. Korábban a déliesebb szakaszokon (Kaposfüred elkerülő) a Duna Aszfalt Zrt. is részt vett a kivitelezésben.
• Költség: a most elkészült északi 10 km-es szakasz 28,5 milliárd forintból épült meg. A teljes 46 km-es gyorsút fejlesztésének összköltsége ~130 milliárd Ft volt. A projekt nagyrészt hazai forrásból valósult meg (állami költségvetés).
• Határidők: a Látrány elkerülő kivitelezése 2020-ban indult, a tervezett átadás 2023 végén volt. Ezt sikerült tartani: 2023. november 16-án átadták a Kaposvárt az M7 autópályával összekötő autóút utolsó szakaszát. Ezzel Kaposvár is bekapcsolódott a gyorsforgalmi hálózatba a Balaton irányában.
• Építési helyszín: Somogy vármegye, Kaposvár és Balatonlelle (M7) között. Az új nyomvonal Visz és Látrány térségében halad, elkerülve Somogytúr települést. A korábbi 67-es út ezen szakaszát 2×2 sávosra bővítették, több új csomóponttal és párhuzamos kiszolgáló úttal.
• Egyéb részletek: Az R67 út különlegessége a zenélő útszakasz – egy speciális akusztikus burkolati elem révén Mernyeszentmiklós térségében az úton haladva a Republic együttes egy híres dala hallható. Az új gyorsút jelentősen javítja a térség elérhetőségét: Kaposvárról kb. 30 perc alatt elérhető az M7 autópálya. A beruházás során figyeltek a biztonságra (pl. vadvédő kerítés, különszintű átvezetések) és a fenntarthatóságra is (a településeket elkerülő nyomvonal csökkenti a lakott területek zaj- és légszennyezését).
M44 Szentkirály–Lakitelek gyorsforgalmi út szakasz (az M44 projekt része)
• Út típusa: kétszer kétsávos, leállósáv nélküli autóút (M44 gyorsforgalmi út). A most megépült szakasz hossza 4,6 km, mely a korábbi M44 nyomvonalat vezeti el Szentkirály település mellett, elkerülve a falut.
• Kivitelező: Duna NRG Építő és Fémszerkezetgyártó Zrt. (a Duna Csoport tagja) valósította meg a Lakitelek–Szentkirály szakasz kivitelezését. A projekt az Építési és Közlekedési Minisztérium beruházásában készült el.
• Költség: a Lakitelek–Szentkirály szakasz kivitelezése kb. 35,5 milliárd forint hazai forrásból valósult meg. (Ez magában foglalja a 2×2 sávos főpálya mellett a kapcsolódó mellékutak fejlesztését is.)
• Határidők: eredetileg 2024 elejére tervezték a forgalomba helyezést. A munka azonban előrehaladott volt: a szentkirályi elkerülő 2,9 km-es új 2×1 sávos szakaszát már 2023. december 19-én átadták , így a főpálya műszaki átadása hónapokkal a határidő előtt lezajlott. (A teljes M44 Szentkirály–Lakitelek 2×2 útpályát 2024 májusában nyitották meg a közlekedőknek.)
• Építési helyszín: Bács-Kiskun vármegye, Szentkirály település térsége. A szakasz az M44 gyorsút nyomvonalának egy részét képezi, Kecskeméttől keletre (az M5 autópálya felé ez az utolsó előtti ütem). A nyomvonal módosításával a forgalom immár elkerüli Szentkirály központját, egy ötágú körforgalommal csatlakozva a térség úthálózatához.
• Egyéb részletek: A 4,6 km-es új autóúton 2 új híd épült és egy közel 75 méteres kétnyílású felüljáró. A szakasz egyik végén komplex pihenőhelyes csomópont létesült (ahol keresztezi a 4623 j. Szentkirály-Tiszakécske utat). A nyomvonal kialakításánál a lakossági igényeket figyelembe vették: a falu kettészelése helyett született meg a jelenlegi elkerülő megoldás, mellyel elkerülhető a településen átmenő tranzitforgalom. A finanszírozás 100%-ban magyar állami forrásból történt (a szakasz nem EU-támogatott). Ez a beruházás egy további lépés Békéscsaba bekötéséhez az országos hálózatba – az M44-ből eddig ~89 km készült el, a hátralévő szakasz 2025-ben zárul.
A főúthálózat és mellékúthálózat 2023-as fejlesztései
23-as főút Bátonyterenye elkerülő és városi összekötő út
• Út típusa: kétszer egysávos, 2+0 sávos másodrendű főút – új nyomvonalú elkerülő szakasz (2,3 km) és egy észak-déli irányú összekötő út (2,18 km) Bátonyterenye tehermentesítésére. Az elkerülő 90 km/h tervezési sebességű, 12 m koronaszélességű útpálya, míg az összekötő út 70 km/h-val járható, 11 m koronaszélességű.
• Kivitelező: a Colas Út Zrt. és a HE-DO Építő Zrt. konzorciuma nyerte el a kivitelezést a NIF Zrt. (jelenleg ÉKM) beruházásában. A kivitelezés 2022 májusában kezdődött.
• Költség: a projekt teljes költsége ~14,2 milliárd forint, 100% állami finanszírozással. (A támogatás forrása magyar költségvetési forrás, nem uniós.)
• Határidők: a tervezett befejezés 2024. július 31., forgalomba helyezés tervezett ideje 2024. október. A kivitelezők jól haladtak, így 2023. december 22-én – még a teljes készültség előtt – átadták az első két ütemet: az új elkerülő utat és az összekötő utat, melyeket a közlekedők már használhatnak. A végleges befejezésig (2024 tavaszáig) a kivitelező már csak kisebb munkákat végez, a forgalom korlátozása nélkül. Az idő előtti átadásra azért volt szükség, mert a régi 23-as út városon átvezető szakaszán a hídépítési munkák idejére ezek az új utak szolgálnak kerülőútként.
• Építési helyszín: Nógrád vármegye, Bátonyterenye város. Az elkerülő út Bátonyterenye belterületét nyugatról kerüli meg, három új körforgalommal csatlakozva a hálózathoz. Az észak-déli összekötő út Kisterenyét és Nagybátonyt (a város két részét) kapcsolja össze egy új nyomvonalon , szintén körforgalmi csomóponttal záródva.
• Egyéb részletek: A komplex projekt részeként 7 új híd és 2 vasúti átjáró épült meg , továbbá ~400 m új bekötőút és 215 m kerékpárút is létesült a kapcsolódásoknál. A fejlesztés nyomán Bátonyterenye forgalombiztonsági szempontból is fellélegzik: a tranzitforgalom kikerüli a belvárost, csökken a baleseti kockázat és a környezeti terhelés. A projekt a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. irányításával zajlik, de 2023-tól az Építési és Közlekedési Minisztérium vette át a beruházó szerepét. Az átadón elhangzott, hogy 2023-ban országosan közel 70 km főúti fejlesztést és 34 km egyéb (mellékúti) fejlesztést adtak át – ez a projekt is ennek része.
Új határmenti Ipoly-hidak és kapcsolódó utak
2023-ban két jelentős, Magyarország és Szlovákia közötti új közúti átkelőt is átadtak, melyek szintén aszfalt burkolatú utakat hoztak létre vagy kötöttek össze:
• Őrhalom–Ipolyvarbó (Szent Iványi) híd: 2023. december 1-jén átadták a Nógrád vármegyei Őrhalmot a szlovákiai Ipolyvarbóval összekötő új Ipoly-hidat. A kétsávos, 40 méter fesztávú hídnak köszönhetően a határ menti közösségeknek már nem kell 20-25 km-es kerülőt tenniük a legközelebbi átkelőig. A projekt az Interreg V-A Szlovákia–Magyarország program támogatásával, magyar–szlovák összefogással valósult meg. Az új határút jelentőségét mutatja, hogy 39. átkelőhelyként nyitották meg a két ország között (2010-ben még csak 22 volt). Az építés kivitelezője magyar oldalon a Hídverő Konzorcium volt (Mészáros és Mészáros Kft. – Hídépítő), a beruházás költségét pedig közösen finanszírozta a két állam uniós források bevonásával.
• Ipolydamásd–Helemba híd: Hosszú várakozás után 2023 nyarán elkészült a Dunakanyar térségében egy újabb Ipoly-híd, amely Ipolydamásd (Pest vármegye) és Helemba (Heľmania, Szlovákia) között teremt közvetlen kapcsolatot. Az ünnepélyes átadót 2023. július 28-án tartották. A híd kb. 60 méter hosszú, két forgalmi sávos, és járdával, kerékpársávval is ellátták. Ezzel helyreállt a II. világháborúban elpusztult korábbi átkelési pont a Dunakanyar északi részén – a híd a térség gazdasági fellendülését és turisztikai kapcsolatát segíti. A beruházás szintén EU társfinanszírozással (Interreg program) valósult meg, magyar részről a NIF Zrt. koordinálásában.
Megjegyzés: A fenti projektek mind 2023-ban megvalósult, hivatalosan átadott útfejlesztésekre épülnek. A felsorolt gyorsforgalmi utak átadásával folytatódott az a kormányzati cél, hogy minden megyei jogú város négysávos úttal kapcsolódjon a hálózathoz. A finanszírozást tekintve jellemzően hazai költségvetési forrás dominált (különösen az autóutaknál és főutaknál) , míg a határhidaknál uniós támogatás is segítette a megvalósítást. A fenntarthatósági szempontok megjelentek a projektekben: elkerülő nyomvonalak épültek a települések védelmére , vadvédelmi és zajvédelmi létesítményeket alakítottak ki, és zöldfelület-pótlást (fák telepítését) is végeztek. Az új aszfaltutak így nemcsak gyorsabb és biztonságosabb közlekedést biztosítanak, de a környező közösségek életminőségét is javítják.
Források: A fenti információk hivatalos kormányzati közleményekből, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (illetve jogutód minisztérium) projektadataiból és MTI híradásokból származnak – például a beruhazas.gov.hu projektadatbázisból , valamint az Infostart/Hirado MTI-híreiből és a Magyar Építők szakmai beszámolóiból , melyek a 2023-ban megvalósult útszakaszok műszaki paramétereit és átadási eseményeit részletezik.
