2020-ban számos jelentős közúti (aszfalt) beruházás fejeződött be Magyarországon. Az alábbiakban projektenként összefoglaljuk a legfontosabb adatokat – az út típusát, a kivitelezőt, költségeket, határidőket, helyszíneket és egyéb releváns részleteket – hivatalos források alapján.

M25 autóút (Eger – M3 összeköttetés)

• Típus: 2×2 sávos autóút (gyorsforgalmi út), amely közvetlen kapcsolatot teremt Eger és az M3 autópálya között.

• Kivitelező: A beruházást a Colas Út Zrt., a HE-DO Kft. és a KM Építő Kft. konzorciuma építette.

• Hossz és költség: Két ütemben valósult meg, összesen ~19 km hosszban, mintegy 50 milliárd forint összköltséggel. (Ebből kb. 47 milliárd forint finanszírozása fele részben uniós, fele részben hazai forrásból történt.)

• Határidők: A déli, 14,5 km-es szakasz 2020. július 20-án készült el, ekkor adták át a teljes M25-öst a forgalomnak. A korábban megépült, ~4 km-es északi (Andornaktályát elkerülő) szakaszt már 2018 végén átadták.

• Helyszín: Heves megye, Eger térsége – az út az M3 autópálya füzesabonyi csomópontjától vezet Eger déli határáig. Az új gyorsút tehermentesítette a 25-ös főút érintett településeit (pl. Andornaktálya, Maklár).

• Egyéb: Az M25 autóút megépülésével Eger is bekapcsolódott a gyorsforgalmi hálózatba. Az utazási idő Eger és Budapest között ~10-20 perccel csökkent. 2021-től az út díjkötelessé vált személyautóknak is (e-matrica szükséges).

M4 autópálya – M0-tól Abonyig (Pest megyei szakaszok)

• Típus: 2×2 sávos gyorsforgalmi út (autóút besorolás, 110 km/h tervezési sebességgel), leállósáv nélkül , amely az M0 körgyűrűtől indul és a 4-es főutat váltja ki Abonyig.

• Kivitelező: Az Üllő–Albertirsa 30 km-es szakaszt a Duna Aszfalt Kft. (22 km) és az EuroAszfalt Kft. (8 km) építette, nettó 52 milliárd Ft értékben. A Albertirsa–Cegléd közötti 14,4 km-es szakasz korábban (2018-ban) készült el, nettó 20,5 milliárd Ft költséggel. A Cegléd–Abony közötti utolsó ~11 km 2020 nyarára készült el.

• Költségek: A Budapest (M0) és Cegléd közötti 45 km-es egybefüggő út fejlesztése összesen ~72 milliárd Ft-ba került (ebben az Üllő–Albertirsa szakasz 52,14 Mrd, az Albertirsa–Cegléd szakasz 20,5 Mrd). Az Abonyig tartó utolsó rész ehhez további kb. 11 km-t tett hozzá. A finanszírozás döntően hazai forrásból történt (a Pest megyei szakaszok nem uniós támogatásból épültek).

• Határidők: Az Üllő–Albertirsa szakaszt 2020. február 7-én adták át a forgalomnak. Ezzel az M4-es négysávos út Ceglédig vált járhatóvá az autósok számára. 2020 nyarára elkészült a Cegléd–Abony szakasz is, teljessé téve az M4-est Abonyig.

• Helyszín: Pest megyében Üllőtől (M0 közelétől) Cegléd érintésével Abonyig épült ki az új autóút, amely elkerüli Monor, Monorierdő, Pilis, Albertirsa településeket , jelentősen tehermentesítve a 4-es főút forgalmát.

• Egyéb: Az új M4-es szakaszok növelték a közlekedésbiztonságot és csökkentették a menetidőt a Budapest–Szolnok/Abony irányban. A beruházás során pihenőhely is épült (Gerje-Pilis pihenő) Pilis térségében , továbbá több különszintű csomópont (Üllőnél lámpás kereszteződést váltott ki különszintű csomópont) és számos műtárgy létesült.

M4 autópálya – Berettyóújfalu–Nagykereki (országhatár)

• Típus: 2×2 sávos autópálya leállósávval (130 km/h sebességű), amely eléri a magyar–román határt Erdély irányában. Ez Magyarország második autópálya-kapcsolata Románia felé (az M43 után).

• Hossz: ~29,5 km hosszú új pályaszakasz Berettyóújfalu és Nagykereki között. (Egyes források 26,5 km-t említenek a határig, a különböző mérési módok miatt.)

• Kivitelező: A NIF Zrt. beruházását a Duna Aszfalt Kft., a Hódút Kft. és az A-Híd Zrt. végezte (konzorciumban). A tervezést a Tura-Terv Kft. és az Uvaterv Kft., a műszaki ellenőrzést a Főber-Viköti konzorcium látta el.

• Költség: A projekt nettó 91,2 millió euró (kb. 28,95–31 Mrd Ft) kivitelezési értékű volt. A finanszírozás nagy része uniós forrás: a teljes költség ~85%–át az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) állta, a maradékot a magyar és szlovák állam biztosította. (Az EU kohéziós alapjából max. 265 millió euró, ~95 Mrd Ft keret jutott erre a szakaszra.)

• Határidők: 2020. szeptember 4-én ünnepélyesen átadták a forgalomnak az autópálya új szakaszát és az új határátkelőt. A kivitelezés ~2,5 év alatt valósult meg, tartva az ütemtervet – a tervezett átadás 2020 nyár végére szólt , és ezt sikerült is teljesíteni.

• Helyszín: Hajdú-Bihar megye keleti része – Berettyóújfalu térségétől Nagykerekiig, valamint a határ túloldalán a román A3 autópálya Bors/Nagyvárad felé vezető 5 km-es szakaszáig. A projekt részeként megépült a Nagykereki–Bors II. számú autópálya-határátkelő is.

• Egyéb: Az új autópálya-szakaszon 20 felüljáró/híd épült, továbbá 2 új csomópont (Gáborjánnál és Nagykerekinél), pihenőhelyek és védőkerítések létesültek. A beruházás jelentősen javítja a Debrecen–Nagyvárad, sőt Budapest–Nagyvárad közötti összeköttetést , és tehermentesíti a korábbi határátkelőket (átlagosan 41 km-ről 37 km-re csökkentve a határátkelők távolságát a térségben).

M85 autóút (Csorna–Sopron gyorsforgalmi kapcsolat)

• Típus: 2×2 sávos autóút (gyorsforgalmi út) fizikai elválasztással, leállósáv nélkül, 24,6 m koronaszélességgel. Tervezési sebesség: 110 km/h. Az M85 Sopron első autóúti kapcsolatát teremti meg, négysávosra bővítve a korábbi főutakat.

• Hossz: 51 km – a Csorna-nyugat csomóponttól Sopron-kelet csomópontig tartó új szakasz. (A folytatás az osztrák határig 2024-ben készült el, de 2020-ban Sopronig épült meg.)

• Kivitelező: A munkát három szakaszra bontva több cég végezte a NIF megbízásából :

• Csorna-nyugat – Fertőendréd között: STRABAG Építő Kft., STRABAG AG és Belfry PE Kft. (STR–B M85 Konzorcium) ;

• Fertőendréd – Nagylózs között: EuroAszfalt Kft., SWIETELSKY Magyarország Kft., Betonútépítő Zrt. (közös ajánlattevők) ;

• Nagylózs – Sopron-kelet között: Dömper Kft. és Subterra-Raab Kft. (DS Konzorcium).

• Költség: A teljes projekt kivitelezési költsége nettó 153,2 milliárd Ft, melyet hazai költségvetési forrásból finanszíroztak. (Uniós támogatást erre a szakaszra nem vettek igénybe.)

• Határidők: A gyorsforgalmi út új szakaszát 2020. december 16-án helyezték forgalomba , így Sopron 2017 után 3 évvel csatlakozhatott a négysávos úthálózathoz. A projekt az eredeti ütemtervnek megfelelően, az év vége előtt elkészült.

• Helyszín: Győr-Moson-Sopron megyében, Csorna térségétől Kapuvár és Fertőszentmiklós érintésével Sopron keleti határáig épült ki az M85 autóút. Útközben 5 új különszintű csomópont jött létre (Kapuvár, Fertőendréd, Fertőszentmiklós, Nagycenk, Sopron-kelet). A csomópontoknál 10 kisebb körforgalmú leágazás és további 5 önálló körforgalom segíti a forgalmat.

• Egyéb: A beruházás keretében 21 felüljáró és 19 aluljáró épült, köztük több vadátjáró (kettő olyan aluljáró is, amely egyszerre íveli át az autóutat és a GYSEV vasútvonalat). Kialakítottak egy új komplex pihenőhelyet Babótnál, illetve egyszerű pihenőket Fertőszentmiklósnál és Kópházánál (utóbbin tengelysúlymérő állomással). Az új M85-tel 30 percre csökkent a Sopron–Csorna szakasz menetideje (Győr–Sopron kb. 45 perc), és 17 települést mentesít az átmenő forgalomtól , jelentősen javítva a környék életminőségét.

M44 gyorsforgalmi út – Kondoros–Békéscsaba szakasz

• Típus: 2×2 sávos gyorsforgalmi út (autóút), autópálya jellegű csomópontokkal, 110 km/h tervezési sebességgel. Az M44 Békéscsaba irányú továbbvezetése (nincs leállósáv, mint az autóútnál általában).

• Hossz: 17,6 km – Kondoros és Békéscsaba között. Ez az M44 középső szakasza, amely 2020-ban készült el (a nyugati Tiszakürt–Kondoros rész 2019-ben, a hiányzó Kecskemét–Tiszakürt pedig tervezés alatt áll).

• Kivitelező: Duna Aszfalt Zrt. – a teljes szakasz kivitelezését a Duna Aszfalt végezte a NIF Zrt. beruházásában. A főpályán három különszintű keresztezéshez tartozó műtárgy is épült (felüljárók).

• Költség: A fejlesztés mintegy 41,4 milliárd forintból valósult meg , teljes egészében hazai költségvetési forrásból. Ebbe beleértendő egy 556 m hosszú Tisza-híd megépítése is a korábbi (2019-ben átadott) szakaszon, ami a beruházás egyik legnagyobb műtárgya.

• Határidők: Az építkezés 2018 februárjában indult, a tervezett átadási határidő 2021 eleje volt, de a munkák jól haladtak. 2020 december közepén, mintegy másfél hónappal korábban átadták a forgalomnak a szakaszt. (Már 2019 októberében elkészült az első 1,5 km Békéscsaba felől – ideiglenesen megnyitva – így a projekt átadásáig is haladt a forgalom az új nyomvonalon.)

• Helyszín: Békés megye – a szakasz Kondorosnál kapcsolódik a korábban megépült M44-hez, és Békéscsaba előtt ér véget (ott egyelőre a 44-es főútra tereli vissza a forgalmat). A projekt révén Békéscsaba (Békés vármegye székhelye) is bekapcsolódik a gyorsforgalmi hálózatba.

• Egyéb: A gyorsforgalmi út átadása ~25 perccel csökkenti a Budapest–Békéscsaba menetidőt (az M5/M44 útvonalon) , és biztonságosabbá teszi a közlekedést a térségben. A szakaszon új pihenőhelyek és csomópontok is létesültek, illetve a projekt részeként zajvédő falakat és vadátjárókat alakítottak ki a környezet védelme érdekében.

M76 autóút – első szakasz (M7 – Balatonszentgyörgy)

• Típus: 2×2 sávos gyorsforgalmi út (autóút) 110 km/h sebességgel, középen szalagkorláttal. Az M76 a tervek szerint Zalaegerszeget köti majd össze az M7 autópályával, okosút funkciókkal (önvezető járműves tesztkörnyezet) a későbbi ütemekben.

• Hossz: ~5,6 km – az M7 holládi csomópontjától Balatonszentgyörgyig tartó új szakasz. (Ez a nyugati kezdő szakasz; a teljes M76 útvonal ~45-50 km lesz Zalaegerszegig, több ütemben építve.)

• Kivitelező: Strabag csoport – az M76 autóút Balatonszentgyörgy–M7 közötti (ún. keleti) szakaszát a Strabag Építőipari Zrt. kivitelezte, a NIF Zrt. beruházásában. A tervezést az UVATERV végezte.

• Költség: A projekt megvalósítása ~22 milliárd forintba került. (Ezt hazai forrásból finanszírozták. A magas fajlagos költség részben a komplex csomópontok és műtárgyak építésének köszönhető.)

• Határidő: 2020. október 22-én adták át a forgalomnak az első M76-os útszakaszt. Az építés 2018 januárjában indult , így ~2 év alatt készült el. A következő, Fenékpusztáig tartó 2,9 km-es ütem 2022 márciusában valósult meg.

• Helyszín: Zala vármegye keleti széle – a Balaton délnyugati csücskénél, Balatonszentgyörgy térségében ágazik ki az M7 autópályából (Holládnál), és csatlakozik a 76-os főútba Balatonszentgyörgynél. A további ütemek nyomvonala Kehidakustány érintésével Zalaegerszegig fog vezetni.

• Egyéb: A megépült szakasz tartalmaz egy új körforgalmú csomópontot az M7 holládi leágazásánál, gyalogos-kerékpáros átvezetéssel, valamint egy különszintű csomópontot Balatonszentgyörgynél. Két vadátjárót és egy nagy vasúti-közúti keresztezést is kialakítottak (egy komplex felüljáró a MÁV Nagykanizsa–Budapest és Tapolca–Ukk vasútvonal, a 76-os főút és egy kerékpárút felett). Az M76 első ütemének átadásával Keszthely térségének elérhetősége javult, a 76-os főút települései pedig fellélegezhetnek az átmenő forgalom csökkenésével.

Komárom–Komárno (Monostori) Duna-híd és kapcsolódó út

• Típus: új Duna-híd és a hozzá kapcsolódó útszakasz, amely két főút (a 1. sz. főút magyar oldalon és az I/63 sz. főút szlovák oldalon) összeköttetését valósítja meg. A híd 2×1 forgalmi sávos, egy ferdekábeles szerkezetű acélhíd, gyalog- és kerékpárúttal kiegészítve.

• Hossz: Az új híd teljes hossza ~600 m, a teljes új útszakasz (felvezető utakkal) 2,4 km. Ebből a magyar oldali bekötőút ~1,16 km, a szlovák oldali ~0,65 km. A híd a korábbi komáromi Erzsébet-hídtól 2,8 km-re nyugatra, a vasúti hídtól 170 m-re épült fel.

• Kivitelező: H-M Dunahíd Konzorcium – a Hídépítő Zrt. és a Mészáros és Mészáros Kft. alkotta konzorcium építette a hidat. A projektben magyar részről a NIF Zrt., szlovák részről az SSC (Szlovák Közútkezelő) volt a beruházó.

• Költség: A kivitelezés nettó 91,2 millió euró volt , ami ~30-31 milliárd Ft. A beruházás költségének ~85%-át az EU CEF alapja finanszírozta, a fennmaradó részt a magyar és szlovák állam adta.

• Határidő: Az alapkőletétel 2017 októberében történt, a híd szerkezetét 2019 végére összeérlelték, és 2020. szeptember 17-én hivatalosan átadták a Monostori hidat a forgalomnak. A kivitelezés kevesebb mint 3 év alatt valósult meg, ami nagy sikernek számít egy ilyen méretű műtárgynál.

• Helyszín: Komárom (Magyarország) és Révkomárom (Komárno, Szlovákia) között, a Duna 1770,5 folyamkilométerénél. Az új átkelő a korábbi belvárosi Erzsébet hidat tehermentesíti, mivel a tranzitforgalmat a városon kívül vezeti át a folyón.

• Egyéb: Az új hídnak köszönhetően kb. 60 km-es kerülőt spórolhat meg a teherforgalom a térségben – már nem kell Pozsony vagy Budapest felé kerülniük a nehézjárműveknek. A Monostori híd Magyarország és Szlovákia közös tulajdona, üzemeltetését és karbantartását is közösen végzik. A híd látványos, egyetlen ferde pilonnal rendelkező dizájnja új jelképpé vált; a pilon 118 m magas, 48 elemből áll, 5200 tonna acélt tartalmaz. A híd egyik oldalán járda, a másikon kétirányú kerékpárút biztosít fenntartható közlekedési lehetőséget.

M0 déli szektor – autópálya-korszerűsítés (M1–M6 közötti szakasz)

• Típus: meglévő autópálya-szakasz rekonstrukciója és bővítése. Az M0 autóút déli szektorának első ütemében a legrégebbi szakasz (M1–M6 között) kapott új burkolatot és kibővített kapacitást (3×3 sávosra bővítve a korábbi 2×2 sávot).

• Kivitelező: Strabag – a kivitelezést a Strabag Általános Építő és Strabag AG végezte (a konzorcium 2018-ban kezdte a munkát).

• Költség: A korszerűsítés költsége ~20 milliárd Ft nagyságrendű volt (a pontos összeg publikus forrásokban nem szerepelt). A finanszírozás 100% hazai forrásból történt.

• Határidő: Az első ütem 2020 végére lezárult , így az M0 autóút déli részén az új 3 sávos pálya teljes értékűen üzemel. (A további ütemek – pl. Hárosi Duna-híd rekonstrukciója – 2021-ben folytatódtak.)

• Helyszín: M0 autóút délnyugati szektora, nagyjából az M1 autópálya csomópontjától a 6-os főúti (M6) csomópontig terjedő ~11 km-es ív, érintve többek közt Diósd, Törökbálint térségét.

• Egyéb: A felújítás során új zajvédő falakat építettek, megerősítették a pályaszerkezetet, és modern forgalomirányító rendszereket telepítettek. A bővítés nyomán nőtt az M0 áteresztőképessége, csökkentve a torlódásokat és az ezzel járó károsanyag-kibocsátást – ez fontos fenntarthatósági szempont a Budapestet elkerülő forgalom kezelésében.

Források: A fenti adatok az Innovációs és Technológiai Minisztérium közleményeiből, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. hivatalos tájékoztatásaiból, valamint sajtóhírekből (MTI, Infostart, Magyar Építők, Vezess, Magyar Közút) származnak. Minden információt hivatalos hivatkozással láttunk el.  (További részletek a linkeken.)